Amikor az én kislányom elkezdett felcseperedni, egyszer csak azt mondta, hogy ő bizony szeretne táncolni. Ha jól emlékszem, ekkor épp úgy körülbelül négy éves lehetett, de lehet, hogy volt már akár öt is. Meg is beszéltük a feleségemmel, hogy bizony elvisszük egy órára, amit úgyis meg fog majd unni és még kicsi is hozzá, úgyhogy majd egy pár év múlva visszalátogatunk, de addig legalább nyugodt napjain lesznek, próba és fellépésmentesek. Igen ám, csak hogy az történt, hogy az én lányom ennyi idősen is tökéletesen tudta tanulni a lépéseket, a koreográfiákat, és egyre jobban láttam az arcán és a tanár arcán is, hogy innen bizony nem lesz menekvés. A lányom táncolni fog járni, mi pedig vállalni fogjuk ennek minden velejáróját.
Most, hogy közel tizenkét év után, egy gála keretén belül köszön el a lányom a tánccsoporttól, mert egyetemre megy, egyébként még hat másik társával egyetemben, azt kell mondjam, hogy teljesen tökéletesen megérte minden fáradozás. Minden átautózott kilométer, minden eltöltött várakozási perc a fellépésekre, minden, mert hatalmas erőt, lendületet, tudást, kitartást adott ez az egész a lányomnak, nem beszélve arról, hogy mennyi értéket kapott itt ahhoz, hogy olyan felnőtt lehessen, akire mindig büszkék leszünk.
Meg is beszéltük, hogy kapnak egy egyedileg tervezett, logózott pólót, de azt nem tudtuk eldönteni, hogy milyen technikával varázsoljuk rá a mintákat a lányok pólóira. Közel nyolcvan darabot kellett így a gála keretén belül megcsináltatni, és fogalmunk sem volt, hogy egyáltalán ki tud ekkora mennyiséget vállalni és leszállítani.
A himezd.hu csapata azonban mindenben a segítségünkre volt. Javasolták, hogy a gépi hímzés technikáját válasszuk, és hát mi így is tettünk, és maradéktalan leszállították, határidőn belül a közel nyolcvan darab egyedileg hímzett pólót. A pólók szépségénél már csak egy csodálatosabb dolog volt az est folyamán, amikor a lányok kibontották egyptől egyig a kis ajándék tasakokat. A szemük csillogása, az egymás vállára borulás, az elválás könnyei, a siker örömei, egyszóval ambivalens érzések keveredtek a színpadon. Mindenestre ez a póló örök emléket nyújt számukra, és biztos vagyok benne, hogy öt év múlva is ugyanitt fognak állni, és remélhetően ugyanígy szeretik majd egymást, egyetlen dolog lesz csupán egy kicsit más, a minta az ajándékpólójukon.